Hogy milyen energetikai besorolást kap egy épület, azt nagymértékben befolyásolja a gépészet. Hiába kombináljuk napelemmel az elektromos fűtésünket, akkor sem lesz a tanúsítvány szerint korszerű az épületünk. Viszont, ha ON/OFF helyett heti programozású termosztátot szerelünk fel, akár egy kategóriát is javulhat a minősítés. A hőszivattyú környezetből felvett energiája viszont megújuló energiának minősül.
Felértékelődött!
Az épületek energetikai tanúsítványa egyre hangsúlyosabb szerephez jut. Ma már talán nem egy szükséges rossz, egy beszerzendő darab papír, hanem több annál. A házvásárlók, építtetők egyre tudatosabban gondolkodnak, a beruházás előtt. Az energetikai tanúsítvány a jövendőbeli tulajdonosoknak számos információt ad, többek között a leendő rezsiköltségekről, az épület jelenlegi állapotáról, a korszerűsítés anyagi szükségleteiről. Nem kellene tehát félvállról venni a dokumentumot, és az utolsó utáni pillanatban, az eladás előtt elvégeztetni a vizsgálatot. A tanúsító kollégák felelőssége is nagy, talán elsőre nem is gondolnák, hogy mekkora. Például, ha az új tulajdonos perre megy az előzővel, hogy nem azt a műszaki színvonalú épületet kapta, amire számított, könnyen a tanúsítást végző mérnököt is beidézhetik. Ha esetleg kedvezőbb minősítést adott, mint ami a valóság, a felújítás költségeit ráterhelhetik a szakemberre, plusz a jogosultságát is megvonhatják.
Besorolások
| Besorolás | Szöveges jellemzés |
| AA++ | Minimális energiaigényű |
| AA+ | Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú |
| AA | Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb |
| BB | Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő |
| CC | Korszerű |
| DD | Korszerűt megközelítő |
| EE | Átlagosnál jobb |
| FF | Átlagos |
| GG | Átlagost megközelítő |
| HH | Gyenge |
| II | Rossz |
| JJ | Kiemelkedően rossz |
Az egyes energiahordozók nem egyformán értékesek, ennek megfelelően a primer energia átalakítási tényezőket műszaki megfontolások és energiapolitikai okok egyaránt befolyásolják. Az összehasonlíthatóság érdekében az épületek fogyasztását egységesen földgázfogyasztásra kell átszámítani. Ennek következtében a villamos fűtés sokkal kedvezőtlenebb egy épület esetében, mint a többi fűtésforma. Azt most ne firtassuk, hogy miért van ez így, a számítások során a tanúsító ezt fogja használni, ennek megfelelően a besorolás ugyanannál az épületnél kedvezőtlenebb lesz villanyfűtés esetén, mint gázfűtés esetén.
| Energia | Primerenergia-átalakítási tényező |
| elektromos áram | 2,5 |
| csúcson kívüli elektromos áram | 1,8 |
| földgáz | 1 |
| tüzelőolaj | 1 |
| szén | 0,95 |
| fűtőművi távfűtés | 1,2 |
| távfűtéses kapcsolt energiatermelés | 1,12 |
| tűzifa, biomassza | 0,6 |
| megújuló | 0 |
Hogy jól szemléltessük a különbségeket, végeztünk egy rövid számítást ezzel kapcsolatban.
A szóban forgó családi ház garázzsal együtt összesen 164 négyzetméter alapterületű, a teljes hőigény Qt = 8 kW. Az első esetben egy kondenzációs gázkazánt és egy indirekt HMV tárolót építettünk be. A jól ismert számítógépes szoftver segítségével határoztuk meg az értékeket. Ennek megfelelően a minősítés CC kategóriás lett, amely korszerűnek mondható. Abban az esetben ha a gázkazánt kibővítjük egy napkollektoros rendszerrel, a számított szoláris részarány 55 százalék lesz. Ugyanaz az épület BB besorolást kap, amely a közel nulla energiaigényekre vonatkozó követelményeknek megfelelő.
Mivel sok szó esett az elektromos fűtésekről – különösen a fűtőfóliás marketing verte nagydobra az eszköz korszerűségét, hatékonyságát – , vizsgáljuk meg elektromos fűtés esetén is az épületet. A fűtésről egy elektromos kazán gondoskodik, kb. 12 kW-os rendszerről beszélhetünk, melynek egyenértékű napelem felülete 85 négyzetméter. Az új építésű ház minősítése FF-re adódik, amely átlagosnak mondható. Csak két kategóriát javul a rendszer, ha az elektromos kazán mellé 5 kW, kb. 35 négyzetméternyi napelemet helyezünk fel a tetőre, melynek beruházási többletértéke 2,2 millió forint. Így a besorolás DD-re javítható, ami a korszerűt megközelítő állapot.
Teljesen más a helyzet, ha hőszivattyúval történik a fűtés és a HMV készítés. Ha a szükséges H tarifájú áramot is igénybe vesszük, akkor a minősítés AA-ra adódik (a valóságban ez az épület is BB minősítést fog kapni), azaz a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb lesz az épület. Abban az esetben, ha ezt a rendszert egészítjük ki egy 4 kW-os napelem rendszerrel, amely 18-20 tábla, 29 négyzetméter, akkor az épületünk AA++ (a valóságban ez az épület is BB minősítést fog kapni) minősítést, tehát minimális energiaigényűt kap. A többletberuházás 1,8 millió forint lesz.
Lehet azon vitatkozni, hogy a villanyfűtés jobb, korszerűbb, talán még igazunk is lehet, tény az, hogy a tanúsítványok esetén az elektromos fűtés hátrányként jelenik meg. Sajnos a tanúsítványok körül kialakult jogi, számítási háttérnek köszönhetően még egy problémával kell szembenéznünk. Hiába lesz az épületem a legkorszerűbb AA++ minősítésű, a tanúsítványon BB minősítés fog szerepelni. Több hetes részletszámítások, és munka kellene egy tanúsító részéről, hogy a legjobb minősítést ki tudja adni, erre azonban az esetek döntő többségében nem tudnak vállalkozni a szakemberek.
